Hétvégén elutaztunk a családdal egy faluba, ahol a
fogadóanyukám született. Az út 4 óra volt autóval, de a második fele tarthatott
volna tovább is, ugyanis gyönyörű tájon vezetett az útunk, a sivatagos tájhoz
hasonlítva meg egyenesen hihetetlen. A hétvégén túl sok mindent nem csináltunk
azon túl, hogy rengeteget ettünk, minden félét mérhetetlen mennyiségekben,
illetve sétáltunk, meg meglátogattuk a fogadóanyukám 11 testvéréből 4-et.
Visszafele jönni eléggé hangulatromboló volt, először a hegyekből lettek
dombok, aztán jött a síkság, és a zöldet elkezdte felváltani a homok… Összességében
jól telt a hétvége, és legalább megismertem Mexikó egy másik arcát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése